A blogbejegyzés alapját Bartos Erika - Bogyó és Babóca: Kanárifiókák című meséje szolgáltatta, mely rajzfilm formában a cikk végén található.
Ez a mese ott kezdődik, hogy Kelemen a kanári (igen, az alliteráció rendkívül fontos) megismerkedik új barátnőjével, Lenkével. Gondolom eredetileg „Lady Lenke” lett volna, de a kiadónak ez már sok volt.
Gyorsan össze is jönnek és a lány madár azonnal rá is veszi Kelement, hogy kettejük nevére építsenek egy házat. Igen kedves gyerekek: ezt a típust nevezzük aranyásónak.
Amint az áhított családi ház elkészül az is kiderül, hogy Lenke fiókákat vár. Lévén, hogy a költés a kanárimadaraknál 14 napig tart a mesében pedig egy hét sem telik el a fiókák kikeléséig, kijelenthetjük, hogy bizony ezt a Kelemen fiút csúnyán bepalizták. Ráadásul nem is akárkivel szűrhette össze a levet a kisméretű kanári feleség, hiszen a fajtól megszokott kékeszöld tojások helyett fehéreket tojik, amit a szerző sugalmazó módon ki is hangsúlyoz.
Mindeközben a 3 éves Babóca dióhéjban elmeséli a szintén 3 éves Bogyónak a madarak szaporodásának menetét.
*** A könyv és a rajzfilm változat itt, egy nagyon komoly részletben elválik egymástól. Míg a könyvben a születés csodájának a többiekkel együtt örül Bogyó és Babóca barátja a kukac, addig a rajzfilmből a rendező (Antonin Krizsanics) ezt jó érzékkel kihagyta. A dőltbetűs részeken ki is fog derülni, hogy miért, de spoilerként annyit elárulok, hogy vélhetően nem bírta a vérontás cinikus ábrázolását egy mesefilmben.
1. kép: Ez a kép a mesekönyvből került kiemelésre, melyen jól látható, hogy a kukac örül a madárfiókák érkezésének.
Itt egy rövid tanmese első fejezete következik arról, hogy a szülőknek szót kell fogadni. Az első részben Bartos Erika addig fűzi a történetet, hogy a szülők egyértelmű biztonsági utasításokat adnak a fiókáknak, míg elmennek eleségért.
*** A könyvben itt történik az IGAZI tragédia. Kukac ugyan látja, hogy az egyik fióka elrepül, de mi ez ahhoz képest, amin át kell mennie? Kelemen és Lenke a rokonait hozták el étel gyanánt, hogy velük táplálják gyermekeiket. Bartos Erika könyv illusztrációjában ennek ellenére, a kukac aggódva gondol az eltűnt madárkára, míg a kegyetlenül legyilkolt és felfalt rokonaival mit sem törődik.
2. kép: A rajzfilmből kiemelt képen jól látható, ahogy a madarak éppen kukac rokonaival a csőrükben érkeznek, hogy gyermekeiket megetessék.
A szerző a drámát a keresés folyamatában mutatja be, midőn a madarak – és a szintén madár táplálékként szolgáló bogarak és csúszómászók – az egész környéken hiába keresik a fiókát. Este még biológiai fényforrásokat is felhasználnak a rosszalkodó gyerek keresésére, aki végig a bokorban feküdt. Arra tippelek, hogy részeg lehetett vagy alaposan beszívott, mert csak úgy nem szoktak a madarak a bokorban elterülni. Szinte csodálom, hogy nem takarta be magát egy biciklivel.
Ezután az anyamadár a hátán a bajai halászléfesztiválról tudósító gyermekével artistamutatványokat mutatott be örömében. Mindenki boldog, ami azt jelenti, hogy a történetnek vége.
*** A kukacról többet nem tudunk. Talán a keresés hevében őt is felfalták a mohó kanárik?
A teljes üzenet persze remek, hiszen minden szülő nyugodtan mondhatja a mese végén, hogy „lám-lám, nem fogadott szót, mekkora bajba került”. Kelemen jól meg is regulázza a gyermeket, hiszen elhangzik, hogy „ezentúl mindig fogadj szót mindig fogadj szót ezentúl”. Kérdés, hogy mennyire ment át ez a tanulság a mai 2-3 éveseknek, de ez majd 5-15 év dől csak el.
Persze a legfőbb tanulság a sorok között rejlik: az aranyásó megkapta a családi házat és máig is ott él a zabigyerekeivel és tökkelütött férjével.
Mivel a történet oly sok szálon fut (a szexuális felvilágosítástól a rokonok megevéséig) a lényeg mindvégig rejtve marad. :)
Lenke madár, csak egy példa, hiszen a Bartos Erika által megteremtett világ - mostanában erre a trendi kifejezés a Bogyó és Babóca univerzum lenne - egyébként is bővelkedik aranyásókban, de erre későbbi posztjainkban térünk ki részletesen.
A teljes mesét a "Kedd" oldalán, vagy itt nézheti meg:
