Magyarázd meg
Aranyásók a mesékben - 1. rész
A blogbejegyzés alapját Bartos Erika - Bogyó és Babóca: Kanárifiókák című meséje szolgáltatta, mely rajzfilm formában a cikk végén található.
Ez a mese ott kezdődik, hogy Kelemen a kanári (igen, az alliteráció rendkívül fontos) megismerkedik új barátnőjével, Lenkével. Gondolom eredetileg „Lady Lenke” lett volna, de a kiadónak ez már sok volt.
Gyorsan össze is jönnek és a lány madár azonnal rá is veszi Kelement, hogy kettejük nevére építsenek egy házat. Igen kedves gyerekek: ezt a típust nevezzük aranyásónak.
Amint az áhított családi ház elkészül az is kiderül, hogy Lenke fiókákat vár. Lévén, hogy a költés a kanárimadaraknál 14 napig tart a mesében pedig egy hét sem telik el a fiókák kikeléséig, kijelenthetjük, hogy bizony ezt a Kelemen fiút csúnyán bepalizták. Ráadásul nem is akárkivel szűrhette össze a levet a kisméretű kanári feleség, hiszen a fajtól megszokott kékeszöld tojások helyett fehéreket tojik, amit a szerző sugalmazó módon ki is hangsúlyoz.
Mindeközben a 3 éves Babóca dióhéjban elmeséli a szintén 3 éves Bogyónak a madarak szaporodásának menetét.
*** A könyv és a rajzfilm változat itt, egy nagyon komoly részletben elválik egymástól. Míg a könyvben a születés csodájának a többiekkel együtt örül Bogyó és Babóca barátja a kukac, addig a rajzfilmből a rendező (Antonin Krizsanics) ezt jó érzékkel kihagyta. A dőltbetűs részeken ki is fog derülni, hogy miért, de spoilerként annyit elárulok, hogy vélhetően nem bírta a vérontás cinikus ábrázolását egy mesefilmben.
1. kép: Ez a kép a mesekönyvből került kiemelésre, melyen jól látható, hogy a kukac örül a madárfiókák érkezésének.
Itt egy rövid tanmese első fejezete következik arról, hogy a szülőknek szót kell fogadni. Az első részben Bartos Erika addig fűzi a történetet, hogy a szülők egyértelmű biztonsági utasításokat adnak a fiókáknak, míg elmennek eleségért.
*** A könyvben itt történik az IGAZI tragédia. Kukac ugyan látja, hogy az egyik fióka elrepül, de mi ez ahhoz képest, amin át kell mennie? Kelemen és Lenke a rokonait hozták el étel gyanánt, hogy velük táplálják gyermekeiket. Bartos Erika könyv illusztrációjában ennek ellenére, a kukac aggódva gondol az eltűnt madárkára, míg a kegyetlenül legyilkolt és felfalt rokonaival mit sem törődik.
2. kép: A rajzfilmből kiemelt képen jól látható, ahogy a madarak éppen kukac rokonaival a csőrükben érkeznek, hogy gyermekeiket megetessék.
A szerző a drámát a keresés folyamatában mutatja be, midőn a madarak – és a szintén madár táplálékként szolgáló bogarak és csúszómászók – az egész környéken hiába keresik a fiókát. Este még biológiai fényforrásokat is felhasználnak a rosszalkodó gyerek keresésére, aki végig a bokorban feküdt. Arra tippelek, hogy részeg lehetett vagy alaposan beszívott, mert csak úgy nem szoktak a madarak a bokorban elterülni. Szinte csodálom, hogy nem takarta be magát egy biciklivel.
Ezután az anyamadár a hátán a bajai halászléfesztiválról tudósító gyermekével artistamutatványokat mutatott be örömében. Mindenki boldog, ami azt jelenti, hogy a történetnek vége.
*** A kukacról többet nem tudunk. Talán a keresés hevében őt is felfalták a mohó kanárik?
A teljes üzenet persze remek, hiszen minden szülő nyugodtan mondhatja a mese végén, hogy „lám-lám, nem fogadott szót, mekkora bajba került”. Kelemen jól meg is regulázza a gyermeket, hiszen elhangzik, hogy „ezentúl mindig fogadj szót mindig fogadj szót ezentúl”. Kérdés, hogy mennyire ment át ez a tanulság a mai 2-3 éveseknek, de ez majd 5-15 év dől csak el.
Persze a legfőbb tanulság a sorok között rejlik: az aranyásó megkapta a családi házat és máig is ott él a zabigyerekeivel és tökkelütött férjével.
Mivel a történet oly sok szálon fut (a szexuális felvilágosítástól a rokonok megevéséig) a lényeg mindvégig rejtve marad. :)
Lenke madár, csak egy példa, hiszen a Bartos Erika által megteremtett világ - mostanában erre a trendi kifejezés a Bogyó és Babóca univerzum lenne - egyébként is bővelkedik aranyásókban, de erre későbbi posztjainkban térünk ki részletesen.
A teljes mesét a "Kedd" oldalán, vagy itt nézheti meg:
Beszívott, hobbikertész kisnyulacska gyerekeknek
Ismét a népdalok gyerekdalként történő feldolgozását kell, hogy megmagyarázzuk. A hobbikertész nyúl vajon csak virágot visz az anyukájának?
Kezdjük ott, hogy nyuszinak, már a szemei sem állnak jól, de hogy sokáig ne maradjunk kétségben afelől, hogy mi is okozza ezt az "ingyom bingyom..." résznél már az égbolton is megjelennek a furcsa diszkóba csalogató fények. Tudjuk, hogy a drogosok nem szeretnek egyedül beállni, így itt meg is jelenik nyuszika haverja (ha a húsvéti nyuszi tojásokból indulunk ki, akkor ennél jóval több van köztük) egy csibe.Neki már annyira tágak a pupillái, hogy kis sem meri nyitni a szemeit.
A szerző megpróbálja elhitetni velünk, hogy a nyuszikának kell egy vessző a virágaihoz. A videóban egyetlen futóvirág sem található, ami karózást (azaz vesszőt) igényelne. Ezzel szemben nem sokkal később nyuszika a korábban említett fényeket vizionálva ugrándozik vidáman miközben a "vesszőjét" szorongatja. Pfujjj
A dal végén persze a drogos nyulacska megérkezik az édesanyjához, de ide már a kis szívós pajtása nem kísérte el. Valószínűleg vagy a nyuszi szégyenli őt, vagy a csibe félt, hogy nem bírja zárva tartani a szemét és előbújik a pupillája.
Külön érdemes megfigyelni, hogy a nyulacska nem abból a kertből szedi a virágokat, ahova a karókat tűzte, tehát lényegében lopta a virágot, amivel meglepte az anyukáját.
Tiszta fertő!
Tanulságként csak egy rövid idézetet írnék ide a South Park Mr Mackie-jétől: "A drog rossz! Értem?"
Egy gyerekdal az alkoholista vállalkozókról, akik lehúzzák a kocsmárost
Jelenleg divatnak számít régi népdalokat "gyermekdal"-ként elsütni, de valójában igen sok népdalban rejtőzik egyfajta mélységes fertő. Nézzük meg, hogy miről is van szó a "három szabó legényke" című népi gyermekdal példáján.
A dal eredeti szövege:
Három szabó legényke, mek,mek, mek,
Vándorolni elmentek, mek, mek, mek,
Hárman ültek egy kecskére, úgy mentek el
Kecskemétre, mek, mek, mek.
Egy faluba betértek, mek, mek, mek,
Egy kocsmába betértek, mek, mek, mek,
Hárman kértek egy deci bort, hogy lemossák
Az úti port mek, mek, mek.
Mikor a bort megitták, mek, mek, mek,
Kifizetni nem tudták, mek, mek, mek,
Az ablakhoz sorba álltak, mint a kecskék
Kiugráltak, mek, mek, mek.
Miről is szól ez a dal?
Három ruhaipari céhes egy alföldi wellness központba indul. Ezek a vállalkozók (mai társaikhoz hasonlóan) annyira a fogukhoz verik a garast, hogy hárman ülnek fel egy kecske hátára.
Egy kecske átlagos súlya 40-80 kg között van. Három átlagos testalkatú ruhaipari vállalkozó súlya 210 kg. Ez minimum állatkínzás, kivéve, ha valami csoda és génmanipuláció eredményeként a kecske felmenői között volt hangya is, így saját súlyának többszörösét képes a hátán cipelni.
Már második versszakban kiderül, hogy ezek a vállalkozók súlyos alkoholisták, hiszen egy rövid utat sem bírnak ki egy kis italozás nélkül, így a kocsmában eszük ágában sincs vizet, vagy egy jó szörpöt fogyasztani. Ők rögtön és habozás nélkül a bort választották frissítőül.
Fogyasztás után azonban a vendéglátóipari egységből a számla rendezése nélkül, az ablakon át távoztak, így károsítva meg a szerencsétlen vendéglátóst.
Milyen extra információkat ad a videó?
Az OKM (most Nemzeti Erőforrás Minisztérium) támogatásával készült videóból kiderül, hogy a fent említett három vállalkozó a kecske simogatásával és farkának húzogatásával bírja munkára szerencsétlen kizsákmányolt kecskét.
A fizetés elmulasztását nem tartották kockázatosnak a vendéglátóipari egység vezetőjének alkoholmámortól módosult tudatállapota miatt.
Ez a videóból pontosan nem derül ki, hogy a Stockholm szindróma okozza e, de a kecske cinkosukká válik, hiszen ő bujtja fel a vállalkozókat, a fizetés nélküli távozásra.
Mindezek után a videó egy érthetetlen képsorral búcsúzik, mely arra utal, hogy a korábban fizetés nélkül távozó szabók, azért egy öltönyt (ami később felöltővé változik) és egy kalapot készítettek a vendéglátósnak. Az utolsó képen azért az is feltűnik, hogy a fejenként egy deci - kifizetetlen - boron túl egy demizsont is eltulajdonítottak.
MI EZ, HA NEM KÉSZ FERTŐ?!?